Skip navigation.

Álmostigris

Gondolatai

Posts tagged with "1956"

A véres csütörtök- Megrendítő

, , ,


1956. október 25-én kora délelőtt spontán tüntetés kezdődött a budapesti belvárosban. A több száz tüntető elindult, és mire a Parlament elé ért, már több ezresre duzzadt. A tüntetők közül sokan térre irányított szovjet tankokra másztak, és békés beszélgetésbe elegyedtek a katonákkal. Az összegyűltek párszor elénekelték a Himnuszt,és Nagy Imrét követelték. Délelőtt fél 10 környékén egyszerre tüzelni kezdtek a Parlamenttel szemben lévő Földművelésügyi Minisztérium (FM) épületének tetejéről. Máig hallgatás övezi,hogy pontosan kik lőttek a hatalmas, szabadságot, változást követelő tömegbe, amely a golyózáporban, ösztönösen menekülni kezdtett. Úrrá lett a pánik a Kossuth téren. Keresztbe-kasul menekültek, miközben a Parlament előtt álló szovjet tankok az FM felé céloztak, válaszul az őket (is) érő golyózáporra. Nagy volt a káosz. Ily módon a téren menekülők nem is sortüzet, hanem inkább "kereszttüzet" kaptak. Sokaknak a karját, lábát érte lövés. Mások azon nyomban szörnyethaltak. Az áldozatok száma a mai napig viták tárgyát képezik. Egyesek szerint 60-70 áldozat, mások szerint 100-150 ember lelte halálát az országház előtt. Persze egy ilyen tragédia kapcsán egy ember élete is sok. Az alábbi fotón a Kossuth tér szeglete látható, a Rákóczi szobor mögötti terület. (Ma befüvesített rész. Akkoriban a villamosmegálló építkezési munkálatai folytak ott.)

Hogy ki adta ki a tűzparancsot? Valószínűleg az időközben Szovjetunióból Budapestre érkezett Szerov tábornok, akinek szúrta a szemét a Kossuth téri szovjet-magyar barátkozás, esetleg "berezelt" a téren összegyűlt nagy tömegtől... S hogy kik lőttek? Valószínűleg az Á.V.H. A Parlament előtt, a vérengzés után -egy akkori tanu szerint- zápor mosta a tér macskakövét. A hulló eső és az ártatlanul lemészárolt magyar emberek vére összekeveredett,és patakokban folyt. Ha a napokban a Kossuth téren jársz, állj meg egy pillanatra, s gyújts egy mécsest az FM előterében,ahol a mai napig láthatóak a lövések nyoma a falban. Nehéz fémgolyók vannak ma a helyükön. A "véres csütörtök", 1956. október 25-e emlékét őrzik. (lsd lent)

(Fotók: mek.niif.hu)

Utóirat:
Magam kötelességemnek érzem,hogy megemlékezzek erről a megrendítő eseményről. Tavaly is megtettem e blog lapjain, hát idén sincs ez másként, s ha Isten is úgy akarja, jövőre sem lesz ez másként.

További képek a forradalomról ITT

53

, , ,

Az '56-os októberi forradalmi események az egyetemisták követeléseivel kezdődtek. Huszonharmadika előtt egy héttel Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, (MEFESZ) amely tizenhat pontba gyűjtötte követeléseit. Először leginkább az oktatásra vonatkozó reformkövetelések hangzottak el gyűléseiken, majd szépen lassacskán aktuálpolitikai színezetet öltöttek.
Így például szorgalmazták a kötelező orosz nyelvtanulás megszűntetését, és más nyelvek választhatóságát. 1956. október 22-én délutántól késő estébe nyúlóan a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói diákgyűlést tartottak, ahol maguk is megfogalmazták saját kívánalmaikat. Egyhangúan elhatározták,hogy másnapra városszerte közzéteszik pontjaik tartalmát, hogy követeléseiket meghallják. 23-án kora délutánra pedig felvonulást szerveztek a nyáron történt, vérbefojtott lengyel munkásdemonstrációval szolidaritást vállalva. Nagy bátorság kellett ehhez, a korhadó Rákosi-rezsim megfélemlítése közepette.
A tüntetést másnap a belügy betiltotta,majd újra engedélyezte, s százak, majd ezrek, 23-án estére tízezrek követelték a szabadságot... így indult. El ne felejtsétek! Ne szaladjuk azonban előre.
Maradjunk ezerkilencszázötvenhat október huszonkettedikénél, s a Műszaki egyetem diákgyűlésénél. Mióta lehetséges, minden évben megemlékeznek erről a diákgyűlésről. Így volt ez idén is. Jómagam televízión keresztül követtem az eseményeket, s meg kell mondjam idén először éreztem azt,hogy magára találtak a szónokok, a versmondók. Összeállt, csöppet sem demagóg, s aktuálpolitikai allűröktől sem mentes (ez nem baj!) ünnepi megemlékezés. Felszólalásával Sólyom László,köztársasági elnök megemelte kalapját az elmúlt ötvenhárom év előtt. Retorikailag nem volt ugyan komponált szöveg, ám épp spontaneitása adta meg lendületét, s mondanivalójának feszességét. A teljesség igénye nélkül, és nem szószerint idézve kiragadok pár fontos gondolatot Sólyom beszédéből: Nem lehet egyszerre folytonosságot vállalni "ötvenhattal" és a rendszerváltozás előtti rezsimmel; a hazugság ellen küzdött akkor az ország, és visszanyerte méltóságát a harcokban. Óhatatlan áthallások voltak a köztársasági elnök beszédében, amikor felhozta az őszödi beszédet, '56 mai üzenetét, valamint az igazság - hazugság ellentét. Ez is fontos volt mondandójában, ám ami a leginkább szívbemarkoló volt, az a fiatalsághoz intézett pár mondata: Most rajtatok áll,hogy mit kezdtek ezzel az örökséggel, nektek kell továbbvinni, hiszen 20 éves a harmadi köztársaság. Figyelemfelkeltés volt ez a javából, mint ahogy az is, hogy nem lehet, sőt nem szabad száműzni a politikát az egyetem falai közül, hiszen az új generációnak kell azt alakítani, az alábbi sorokat nem feledve:

Tamási Lajos: Piros vér a pesti utcán


Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.

Nincs más teendő: ez maradt,
csak ez maradt már menedékül,
valami szálló ragyogás kél,
valami szent lobogás készül.

Zászlóink föl, ujjongva csapnak,
kiborulnak a széles útra,
selyem-színei kidagadnak:
ismét mienk a pesti utca!

Ismét mienk a bátor ének,
parancsolatlan tiszta szívvel,
s a fegyverek szemünkbe néznek:
kire lövetsz, belügyminiszter?

Piros a vér a pesti utcán,
munkások, ifjak vére ez,
piros a vér a pesti utcán,
belügyminiszter, kit lövetsz?

Kire lövettek összebújva
ti, megbukott miniszterek?
Sem az ÁVH, sem a tankok
titeket meg nem mentenek.

S a nép nevében, aki fegyvert
vertél szívünkre, merre futsz,
véres volt a kezed már régen
Gerő Ernő, csak ölni tudsz?

Piros a vér a pesti utcán.
Eső esik és elveri,
mossa a vért, de megmaradnak
a pesti utca kövein.
Piros a vér a pesti utcán,
munkások,ifjak vére folyt,
- a háromszín-lobogók mellé
tegyetek ki gyászlobogót.

A háromszín-lobogók mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyulöletét,

s fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él.
hogy úgy született a szabadság
hogy pesti utcán hullt a vér.

Egy fiú,aki soha nem adta meg magát

, , ,



Egy fiú a többiekért. Ő hát Mansfeld Péter. Nem ismered? A többiek már mind tudnak róla. Ideje,hogy te is megismerd! Egy 17 éves srácról van szó,aki forradalmár (volt).

Egy "pesti srác" a sok közül,aki hitt az álmaiban, mert még nem nőtt föl. Hitt bennük,miután '56 novemberében beözönlöttek a ruszkik az országba, és Kádárral az élen eltiporták a forradalmat. A Forradalmat. 1956-ot azért szeretem...na, jó "szeretem", ez így furán hangzik. 1956 számomra azért fontos, mert időben közel van hozzánk, s mind a mai napig következményei vannak. Az ötvenhatos forradalom egy véráztatta mámoros őrület, egy magányos kiáltás a jeges börtönrácsok mögül...
Én,te, s ők, mi itt ebben az országban az ő vérükből nőttünk fel. '56 hőseiéből.Ez volna a harmadik köztársaság. Te,én, meg ők. Egy közösség,amely egy nyelvet beszél, a magyart, egy nyelven gondolkodik, tesz,és érez. Mansfeld Péter is ilyen volt. Ő is a te nyelved beszélte, s te nyelveden érzett,és gondolkodott. S 1956 után sem adta fel. Mindig újrakezdték barátaival, még 1957-ben is. Hogy folytassák, hogy folytathassák, azt,amit október 23-án a magyar nép elkezdett.
Most egy filmet ajánlok Neked, Róla. A film címe: "Mansfeld". Egy név, amely Kádárnak annyit mondott "büdös ellenforradalmár". Persze tizenhét éves embert nem lehet kivégezni, hát megvárjuk,míg betölti a 18-cat. Kádár János és a Magyar Szocialista Munkáspárt megvárta...majd hamis vádakat kreálva 1959. március 21-én felköttette Mansfeld Pétert... azért ,mert 1956-ban a forradalom oldalán állt. Ez volt a "bűne."

A forradalmi idők utáni monoton beletörődés, a lassanként megtelő börtöncellák vajúdása, és egy megtört, fia életéért küzdő anya kálváriája ez a film, emlékezetes alakításokkal. Ennél is több...
A filmet leginkább azoknak ajánlom,akik nagyjából tisztában vannak a korszak történeti hátterével, és meghasonlottságával.

December 2009
M T W T F S S
November 2009January 2010
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31