L á s z l ó @ G r a z

Hát akkor a mérnökbál!

Mert ugye nyertem ezt a jegyet a mérnökbálra. És akkor ha már ingyen volt, akkor ki kell használni. Bár egykori mesterünk mondta még, hogy azért mert ingyen van, azért még nem kell elmenni a Közgázpincébe.

A kongresszusi központban volt a móka, előtte találkoztunk ott kaptam meg a jegyet. Aztán szép lassan beszivárogtunk az épületbe. Az épület szép volt, és ami nagyon tetszett, hogy nem csak 40-es üzletasszonyok mentek bálozni, hanem egy csomó hallgató is "hivatalos" volt az alkalomra: Limitált diákjegy olcsóbban, meg rengeteg szabadjegyet is kiadtak mindenféle szervezeteknek.

Jelentem, az öltöny-kérdés megoldódott. Valakinek a valakije felajánlotta az öltönyét, én megkaptam a telefonszámot, megbeszéltem a sráccal a találkozót, nagyjából jó volt rám a felszerelés, szóval juhé!
( Akkor megjegyezném, hogy egy kérdés érvényét vesztette, de a többi még válaszra vár: http://my.opera.com/LaszloX/blog/vizsgak-miegymas )


Ezekkel a srácokkal "báloztunk". Csak nekik volt kíséretük, nekem meg nem. Aztán persze megjelentek már erasmusos lányok is, és táncoltam is egy kicsit velük, de meguntam az egész bál hangulatát, és leléceltem.

Kicsit fura volt öltönyben bringázni.. De ment. Csak féltettem a nadrágot, mert combban elég szűk volt. ( Vajon miért... )

És akkor a miegymás...

Itthon csak ledobtam a kabátomat, magamhoz vettem 2 sört és másztam 2 emeletet. Mert itt meg búcsúbuli volt, és hát azt azért azt nem lehetett kihagyni.

A bevonulásom valami döbbenetes volt... Örömsikolyok, puszi innen-onnan és welcome drink Jitkától. Háuuu! ( A slivovica végét nekem tartogatta. )

Később kiderült, hogy azért vártak rám, mert hogy én hozom meg a hangulatot a bulihoz. ( Mint valami rossz népmesében. ) De van a dologban valami, mert aztán tényleg ment a tánc és a kacagás.

<- Egyik legjobban sikerült képem erről a buliról. Kicsit jó, nem? Pláne ha utána úgy táncolunk tovább, hogy én vagyok középen.

Aztán jöttek a nemzeti zenei blokkok. ( Hamár a Postgarage-ban nem volt. ) Ekkor kicsit leült a hangulat, mert volt, hogy a csehek összeölelkezve dülöngéltek, az olaszok az asztalon csápoltak vagy az osztrákok sörökkel lassultak.

A magyar blokk a végére maradt, és a "Koppányvezér" talán nem is a legbulizósabb zene külsősöknek. De aztán a második szám nagy meglepetést tartogatott. Szőnyegen nem táncolhatunk! Dehát nem is volt szőnyeg. Ennek ellenére az egyetlen jelenlevő magyar lánnyal nagyot táncoltunk. Hát ez volna a Rock'n Roll! Kicsit jó érzés volt az ováció és a tapsvihar.


Aztán ment tovább a buli mindenféle jó kis bulizenékkel. Valahogy elterjedt az a szokás, hogy egy CD-re összeállítjuk a zenéket valami séma szerint és így nem is nagyon kell DJ, aki szenved a gép mellett. Bár azért előfordult. --->

Utána jött a lassulás. De az is élvezetes volt olyan 3 óra magasságában... Csak heverészni a fotelekben, dumálgatni, eszegetni egy kicsit még. Meg ugye a maradék italok...

Aztán nekem feltűnt, hogy Anastasia eltűnt. Szegény a mosdóban volt, és nem volt egészen magánál. Kicsit pátyolgatni kellett. Ez persze mindenkinek feltűnt, hogy egy ideig 2 ember benn van a mosdóban.
( Ha-ha-ha ) De szerencsére nem kellett a kölcsön-zakót a tisztítóba vinni.

Most meg megint tanulok. Kedden még egy szóbeli, előtte feladat-leadás. De ma estére hivatalos vagyok még egy vacsora-mókára. Most az osztrák konyha lesz terítéken.

Majd mesélek arról is. Addig meg tudjátok, hogy mi és honnan!

Utolsó bejegyzések egyikéhez érkeztem...

Kicsit szomorú vagyok, de azért nagyon nevet a szívem. :hearh: Jó, hogy itt voltam ebben a félévben. Szerintem.

Nem is tudom, hogy írtam-e, de végül a szombati buliba nem mentem el. Kicsit kampó voltam, pláne, hogy csináltam egy nagy edzést. Ha már aznap épp jó volt az idő. Kell is ( mármint edzeni ), mert Roni nagyon biztat, hogy legyek jó ebben az idényben. ( Már hiányzik a tájbringa. ) És ez ( is ) húz már haza.

Vasárnap: semmi. Konkrétan semmi. Ilyen nap is kell... Még alkoholt sem ittam. Csak vagy 3 liter kőolajas (!) teát.

Hétfő: Na az egy szép nap volt. Reggel bementem a vasbeton tanszékre, hogy kérjek egy időpontot a Spannbetonbau szóbeli vizsgára még ebben a szemeszterben. De a prof. olyan elfoglalt, hogy nehéz lesz összehozni.

Aztán adtam plazmát. Most valami jubileumi alkalom volt, mert 40 eurót adtak érte. Utána kaja, aztán vizsga. "Überraschung" Pizza, Glas- und Leichtbau.

Már mióta erre a vizsgára készülök. Jól is ment, csak épp az alapkoncepciót ronthattam el. A feladat az volt, hogy egy nagy csarnok északi homlokzatának ( 9m magas, 18m széles ) teljes üvegszerkezetét és elsődleges kapcsolódó elemeit kellett méretezni. ( Kép volt róla. )
Hát megmondom őszintén, hogy a pontmegfogás körüli feszültségcsúcsok kézi kiszámítását nem nagyon tudtam ott helyben kirázni a kisujjamból. De aztán pár ( biztonság javára történő egyszerűsítés ) után már egész oké lett.
Utána a stabilizáló előfeszített körélpárok igénybevételei jöttek. Na az ment. Végülis csak trigonometria és felületszámítás. Egyszerű és tanulható. A gond csak az volt, hogy nem volt kábelkatalógusom, így a kötélvastagságot csak saccolni tudtam. De jó lesz, mert azért ezek a kábelek állati sokat bírnak.
A részletrajzokra nem maradt időm. Sajnos. Pedig azokat csak ki kellett volna másolni a jegyzetből. De egy azért elkészült.
Szóval a vizsga meglesz. ( remélem... )

Hazafelé összefutottam ( de nem futva, hanem bringával ) egy finn sráccal. Ő is épp egy vizsgáról jött. Ő is éhes volt, én is éhes voltam. És megegyeztünk, hogy akkor sör!

Most meg kedd van. Edzettem, ittam de még nem ettem, tanulok, hátha nagyon hamar jön az IV a betonos tárgyból. Este meg Stammtisch. Bár nem tudom, hogy hogy jutok el oda, mert állati pocsék az idő.

Ja! Majdnem elfelejtettem: nyertem egy jegyet a pénteki "Ball der Technik"-re. Ez olyan, mint nálunk a mérnökbál. Hát eléggé kíváncsi vagyok, hogy mi lesz. Mert hogy ismerős nem sok, de legalább ruhám sincs. Bár lehetetlent nem ismerünk! Igaz srácok?
------------

Pontverseny jelenlegi állása:
Cserhalmi: 3 pont
Zoltán: 3 pont ( Rég nem nevettem ilyen jót, mint ezen a poros okosságon. )
Eszter: 2 pont
SárköziLaci: 2 pont ( Gratula az ásványszakértőnknek! )
Ádám: 2 pont ( Igaz, hogy ilyen egyetem nincs, de a humor mindig bejön. )
Azanyád: 2 pont ( A gyors, de egyszerű válasz is ér pontot )
Bólint: 1 pont ( Jó jelmezfelismerési készségéért! )
Én: 0 pont ( jobb tipp érkezett a hegyi-szakasz időeredményére. )

Van 2 megválaszolatlan kérdés még régebbi bejegyzésekben!
http://my.opera.com/LaszloX/blog/2008/11/04/tevelyges
http://my.opera.com/LaszloX/blog/vacsora-ismet
Összeszedhetnétek magatokat!

Most több kérdés is van:

Honnan szerzek ruhát a Ball der Technik-re?

Milyen az a kőolajas tea? Illetve mi a hétköznapibb neve? ( Extra dícséret annak, aki megmondja azt is, hogy miért ellenzi anya annyira! )

Mi a helyes kifejezés egy szóval arra, hogy összefutottam bringával valakivel? Ez tényleg érdekelne... Nyelvészek?


Ezt a képet még akkor csináltam, amikor Zsombor itt volt. Szerintem elég fura.
Ez nem pontversenyes kérdés, de aki megmondja, hogy mi értelme van annak, hogy a megtámasztások össze vannak betonozva egy bazinagy gerendával, az különdíjat kap! Normálisan az a középső-alső rész ugye nincs benne a hídszerkezetben - a lábak egyszerűen a hídpályához vannak ékelve, a keletkező nyomóerőt is a pályaszerkezet veszi fel. De ez???

Mivel most sok a kérdés, ezért egy megkötésem van. Egy napon belül egyvalakinek csak egyre szabad válasz adnia! Így egyenlőbbek az esélyek. Ha valaki csal, akkor azt pontlevonással büntetem!

Szerdán megyek haza! Lassan kezdem szervezni a welcome-home partyt. Addigis üdv az olvasóimnak!

Hát tegnap tisztább voltam, mint a sokéves átlag.

Azzal kezdtem, hogy kedden éjjel egy kisebb sörözés után úgy estem be az ágyamba, hogy a hálózsákot majdnem fordítva használtam. Csak aztán lecsúszott a habtestemről, és akkor vettem észre, hogy a külseje van beül.

Szóval így aztán a szerdám egy kellemes zuhanyzással kezdődött. De mivel akkor épp erőm teljében voltam, úgy döntöttem, hogy kicsit szobabiciklizek. Ha már épp esett az eső, és nem volt mit tennem a tanuláson kívül. 50 min alatt 700 cal "veszett oda". Ennyivel lett melegebb a szoba.
: -/\--/\--/\--/\--/\--/\-.
Olyan 151-es átlagpulzus, pár perc az aerob tartomány felett, és a bemelegítő 3 perc természetesen a sporthatár alatt.
Utána persze zuhany...

Kaja, tanulás, punnyadás, gépezés, mindenjó...

Este meg vívás! És kipróbáltam egy régi-új fegyvernemet. Előszedtük a kardokat egy sráccal, aki kicsit olyan mint én. Agresszív és vad és gyors. Különben nem is lenne izgalmas a kard. De így... Fél órán át ütöttük-vágtuk egymást. Bár a kardhoz dukál a dupla felső, de így is lettek fura, csík alakú foltok a jobb karomon és a vállamon.

És ezután ismét kényeztettem a habtestemet mindenféle hőmérsékletű vízpermettel. Szóval jó tiszta lettem a nap végére.

Hazafelé még beültünk a Propellerbe pár sör erejéig. Egy srácnak az egészségére ittunk, és jót mulattunk. De lényeg ami lényeg, hogy aznap elég tiszta voltam. Legalábbis a sokéves átlaghoz képest.

Most készülök egy buliba. Aztán holnap megint tanulás, mert kell már azt is. Ma is haladtam, de nem akarom, hogy rossz jegyem legyen az üvegszerkezetekből.

Na üdv: Majd teszek fel fotókat az esti buliról.

Ez egy ember neve. Elvileg elég híres, én egy héttel ezelőtt még nem hallottam róla.

A google biztos sokat elárul róla, szóval akkor én keveset. Egy itt elég híres csokigyár alapítója. Az üzem még nincs 20 éves, és a komoly központjuk is csak 2 éve áll úgy, ahogy most lehet látogatni.

A kakaóbabot Dél-Amerikából importálják, de úgy, hogy BIO^R&ÖKO^R gazdaságokból veszik csak. Ezek olyanok, hogy a vadon nőtt cserjéket kicsit kipucolják, hogy kapjanak fényt, és arról szedik a gyümölcsöket.
Emellett az üzlet FAIR^R. Vagyis a minőséget akár a szokásos felvásárlási ár háromszorosával is honorálják. És ez ösztönzi az ottani embereket, hogy okosan, szépen, és nem az őserdőt pusztítva gazdálkodjanak. Szerintem nagyon jó. De tényleg!
Extraként a modern művészeteket is pártfogolják - minden csokitípust valamilyen egyedi grafika díszít, melyeket évente cserélgetnek. És a művészek is kapják a pénzt. Szóval úgy látszik, hogy tényleg mindenki jól jár.
Egy baj van a dologgal - a végtermék ára tükrözi is a fentieket. 50g ilyen csoki 4 Euróba kerül normális üzletekben. De rajtam kívül nem sokan sajnálják a pénzt erre a kuriózumra. Szóval a dolog mégis működik.

Na és akkor a kaland...

Kis szervezés: Anastasia ( Mit meg nem csinálok ennek a lánynak a kedvéért.. ) nem tudott időben jelentkezni, de nagyon szeretett volna menni. Már csak azért is, mert a gyógyfürdő nagyon érdekelte. Én meg hát... Hát úgy gondoltam, hogy egy kis szervezést megér a dolog: Egy ismerősömék kocsival mentek, és bekérezkedtem hozzájuk. Azért én, és nem Anastasia, mert ezeken én ismertem, ő nem.

A bibi csak az volt, hogy ezek a srácok nem akartak a fürdőbe menni, a busz meg tele volt. Nagyon úgy nézett ki, hogy nekem haza kell jönnöm Istiékkel, de végül a nagylelkűek védőangyala megsegített. Egy másik kocsi is ment - egy lengyel operaénekes és még két ember tag, és hozzájuk befértem. Szóval öröm és kacagás.

Na a csokigyár... Tudom, hogy izgat titeket, szóval akkor mondom is.
- A kakaóbabokat megrothasztják, majd kiszárítják. Ez még a termelés helyén történik.
- A szállítás száraz, szellőző, sötét és hűvös kell legyen. Erre oda is figyelnek.
- A gyárban "pucolással" kezdik. Mindenféle présen keresztül megrepesztik a héját a kakaóbabnak.
- Csírátlanítással folytatódik a folyamat 170°C-on. Ettől olyan lesz, mint a pattogatott kukorica.
Így könnyen el tudják különíteni a gépek a belső részeket a bab-buroktól. A burok megy a helyi fűtőüzembe. ( Full-ökologisch... )
- Az értékes bab-bélést megőrlik két lépcsőben, és amikor már 15-30 mikron finomságú lesz az őrlemény, akkor 50°C-ra hevítik, és így is tartják a csokigyártás folyamán.
- Adalékok, tejpor, fűszerek (BIO^R), de végülis csoki lesz abból a keserű kakaómasszából, amit az elején meg lehetett kóstolni. Hát asszem, hogy nem vagyok elragadtatva annak a masszának az ízétől.

Aztán mindenféle gyártási formát néztünk meg. Tábla, szelet, golyócska, forrócsoki, ilyenek... Hát eléggé elegem lett a csokiból a végén.
De azért látványos. Nézzétek meg!

És nem csak nézés, hanem kóstolás is van. Bár egy adagolószerkezet bedöglött, és így sokan nem tudtak a kolbászos-rájás ízesítésű csokiból enni, de aztán jött egy BME-s, aki simán megjavította az amúgy elég egyszerű mechanikát.
Erről jut eszembe, hogy egy csokikútnak az adagológombja is lejött. Szerencsétlen Ratka(CZ) nagyon kétségbeesett, amikor a kezében maradt a rozsdamentes acélgolyó. De aztán jött valaki, aki visszacsavarta a helyére. ( Hogy emberek milyen elesettek tudnak lenni. )

Na a gyár után irány a fürdő. Voltak csajok, akik majdnem maguk alá pisiltek az örömükben, hogy szauna és wellness test-áztató is van.
Én meg az örvényt és a csúszdát üdvözöltem nagy örömmel.

De persze ezek sem olyan izgalmasak egyedül, így ismeretséget kötöttem két kb. 10 éves kislánnyal, akiket az anyjuk nem akart egyedül felengedni a vízicsúszdára, de velem végül jöhettek. Hát nagyon elvoltunk. Csak a dobhártyám látta kárát kicsit. Képzelhetitek: a helység csumára kicsempézve, ezek meg sikongatnak. De azért vicces volt.
Aztán meg csak lett rendes társaságom is: összefutottam azzal a két orosz lánnyal, akiket a képek között úgy láthattok, hogy egy ilyen groteszk szobor mellett állnak. És mivel az egyikőjük volt velünk síelni, ezért könnyen rábeszéltem őket arra, hogy vigyenek egy kis adrenalint az életükbe.

És vittek. És én is vittem. És jó volt. És aztán hazajöttünk, és beestem az ágyamba. Bár lehetett kóstolni a csokit, de jól nem laktam vele. Csak a gyomromat feküdte meg. De legalább a 4 óra a meleg gyógyvízben jól kifárasztott, és még kaját sem vittem magammal.
Tiszta szerencse, hogy kifogyott a benzi a kocsiból, és meg kellett állni egy benzinkúton, ahol vettem egy jó szendvicset, és attól kicsit visszakerült a gyomrom a rendes kerékvágásba.

Zoltán! Itt és most szeretnék tőled ünnepélyesen bocsánatot kérni mindenféle cikizésért a kajálásoddal kapcsolatban.

------------

Pontverseny jelenlegi állása:
Cserhalmi: 3 pont
Zoltán: 3 pont ( Rég nem nevettem ilyen jót, mint ezen a poros okosságon. )
Eszter: 2 pont
SárköziLaci: 2 pont ( Gratula az ásványszakértőnknek! )
Ádám: 2 pont ( Igaz, hogy ilyen egyetem nincs, de a humor mindig bejön. )
Azanyád: 1 pont
Én: 0 pont ( jobb tipp érkezett a hegyi-szakasz időeredményére. )

Névtelen hozzászólóknak nem tudok pontot adni... Bár ha kitalálom, hogy ki írta, akkor azért adok pontot.

Van 2 megválaszolatlan kérdés még régebbi bejegyzésekben!
http://my.opera.com/LaszloX/blog/2008/11/04/tevelyges
http://my.opera.com/LaszloX/blog/vacsora-ismet

És az új kérdés:

Aki először megmondja ( megírja ), hogy miért ébredtem a arra, hogy irtózatosan fájnak a lapockáim, az kapja a következő pontot...

Hajráhajrá!

Na hát íme:

A keddem most elég szoros volt. Ugyanis reggel edzettem egyet, és csodák csodája, sikerült 194-es pulzust elérnem. : --/\--/\--/\--/\--
Ami azért nagy szám, mert ez már csak 1-el kevesebb, mint amit az orvosok megengednek. Persze ez azt is mutatja, hogy nem vagyok nagy formában, ha ilyen magasra felszalad a kis processzorom. Dehát majd leszek jobban is. Aztán meg mentem plazmát adni. Fordítva nem ment volna, utána nem nagyon szerencsés a sport egy nagy evés utáni alvás utánig. ( Érthető volt? )

Délután tanultam, mert néha azt is kell. És hogy a címnek megfeleljen a tananyag - feszített beton a témakör, ami most lefoglal ( a lányokon kívül ).

Este jelentkeztem a hétvégi ESN-es kirándulásra. Egy csokigyárat látogatunk meg. Meg majd egy fürdőt. A csoki az jó, de a fürdő... Hát elvileg gyógyvíz. De az meg sosem olyan, mint egy nyári tekerés utáni slötyi... Viszont itt lesznek lányok is. Kár hogy szemüveg nélkül meg semmit sem fogok látni belőlük.

Na de vissza kedd estére! Stammtisch, a szokásos. És végre beszélgettem Lucy-val, a legszőkébb ESN-es lánnyal. Illetve hogy is mondjam... Szóval nem a lány az érdekes, hanem az, hogy Konás. Illetve az sem lenne extra, de nagyon büszke rá, hogy neki az van, és tök sokat dumálgattunk bringázásról, ilyesmiről. Kiderült, hogy menne, ha lenne kivel. Ha ezt tudom, akkor már ősszel igyekszem összefutni vele.

Sokat gondolkoztam azon, hogy tegyek-e fel megint képet. Mert van ami jó, de az olyan, hogy már kapom a szemrehányást, hogy túl sok a lány. De végül is egyet csak ideteszek. Ha megy a feltöltés, és nem lesz megint idióta képarány...

Jó volt. Nem lett tőle 194-es pulzusom, de azért jó volt...
: ----/\----/\----/\----/\----

Na másnap tanulás. Csak egy kicsit haytam abba, amikor ettem, mag amikor Anastasia hívott, hogy hogyhamár esett a hó, és egész Graz olyan, mint egy karácsonyi képeslap, akkor menjünk sétálni egyet a Schloßbergre. És jó volt. Kikapcsolódásnak is, meg látványnak is, meg hógolyózásnak is. Csak a gépemmel nincs rendben valami; hidegben nehezen fókuszál. Így sajnos egy csomó képet ki kellett dobjak. De a krémje azért ITT van.

Ma meg vizsga a feszített betonból. Csak hogy mára is kijusson egy kis feszítés. Holnap már remélem nem lesz.
Maga a vizsga katasztrófa volt. A prof azt mondta, hogy ő azt szeretné, ha lenne lövésünk az elméletről, hogy hogy működik az egész, hogy mi a lényeg. Meg persze ismerjük a főbb problémákat és a kezelésüket. Hát ja! Ehhez képest csak számolás volt, meg betontechnológiai kérdések. Meg volt olyan példa is, hogy statikailag határozatlan tartó igénybevételeinek kiszámítása.
Ezek mentek, de a kritikus repesztési nyomaték meghatározása korrózióvédő-zsír-injektálásos esetben kevésbé. Azt tudtam, hogy mi a lényeg, és mi a veszélyes egy ilyen helyzetben, de hogy mi a pontos képlet, azt nem.
De remélem, hogy elérem a szóbelizés alsó határát, és akkor majd kimagyarázhatom magam valahogy.

Most nyugi van és pihenés.
: ------/\------/\-------/\--------/\-----------------

Magyarázkodásig meg még van idő! Addig minden olvasómnak minden jót!

Ma nincs kérdés, és a pontok állási is ugyanaz, mint tegnapelőtt. Bocsesz.