Gazda Polgár

MPP gazdaoldala

Subscribe to RSS feed

Fejlett mezőgépiparra van szüksége a magyar mezőgazdaságnak

http://www.agrarhirek.hu/agrarpolitika/10301.html
2011. december 2.
A mezőgazdasági gépesítésben nincs megállás. Versenyképes élelmiszertermelés csak naprakész technikai feltételekkel biztosítható, és a növekvő energiaárak is megkövetelik a korszerű, energiatakarékos technológiák alkalmazását - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az Axiál Kft. új telephelyének megnyitóján, Dombóváron.
A magyar mezőgazdaságnak szüksége van erős és fejlett mezőgépiparra, amely képes a hazai követelményeknek megfelelően fejleszteni, és rugalmasan kezelni a kis- és nagyüzemek gépesítési igényeit is.
Az államtitkár hangsúlyozta, a vidékfejlesztési és mezőgazdasági területeken elérhető hozzáadott érték növelésében elengedhetetlen a technológiák folyamatos fejlesztése. A Közös Agrárpolitika (KAP) II. tengelye 2013 után is a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a vidék fejlesztését szolgálja. A brüsszeli tárgyalások eredményeként a KAP a 2014-2020 időszakában is kiemelt területként kezeli a műszaki fejlesztéseket.
Tíz év alatt a magyar agrárium képviselői 770 milliárd forint értékben vásároltak és helyeztek üzembe új technikát, amely nagyrészt minőségi cseréket és a gépi kapacitások növekedését eredményezte. A vidékfejlesztési támogatások a mezőgazdaság technológiai megújítását, a termelők gép- és technológiai beszerzéseit teszik lehetővé.
Magyarországon az elmúlt 10 évben 30 ezer új traktort vásároltak, ami azt jelenti, hogy jelentősen frissült és korszerűsödött az állomány. Száz hektár mezőgazdasági területre 2,5 darab traktor jut, ami az eszközök kihasználtsága szempontjából kedvező adat. Czerván György kiemelte, hogy az utóbbi időben nagyobb lendületet kapott a kertészeti kultúrák gépesítése, színvonaljavulás tapasztalható a munkagépeknél, és az állattenyésztésben is számottevő beruházás történt.
A mezőgépipar fejlesztése a munkahelymegőrzés és bővítés szempontjából is illeszkedik a kormány programjába, mert a több, tradicionális szakmának helyet adó üzemek helyben, a vidéki lakosságnak biztosítanak megélhetést - emlékeztetett az államtitkár. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Visszahonosítanák az egészséges ősit – az ökogazdálkodás konkrétumai

http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/visszahonositanak-az-egeszseges-osit-a-az-okogazdalkodas-konkretumai
GÁSPÁR BOTOND2011. november 16.
Az ökológiai mezőgazdaság, más néven a biogazdálkodás elveinek terjesztését és fejlesztését tűzte ki célul dr. Drexler Dóra Magyarországon és a Kárpát-medencében, ennek érdekében pedig múlt hét végén Maros megyébe is ellátogatott, hogy a gazdákkal megismertesse a lehetőségeket.
Célunk az, hogy alkalmazott kutatások révén segítsük a gazdákat a hatékony biogazdálkodás megvalósításában. A mostani út célja pedig elsősorban az ismeretterjesztés, az ökológiai gazdálkodás bemutatása, úgy a gazdák, mint a nagyközönség számára. A biogazdálkodás történetének ismertetése mellett tájékoztatjuk a gazdákat az intézetünk tevékenységéről is, így az on-farm hálózatban való részvétel lehetőségeiről” – mondta, amikor arról kérdeztem, hogy mi a célja az intézetnek és az előadás-sorozatnak. No de mit jelent ez konkrétan? – szegeztem a kérdést a tájépítész mérnöknek.
Az erdélyi talaj kedvező
Azt, hogy egy olyan hálózatot szeretnénk kialakítani, amelyben a biogazdák a segítségünkkel a napi gazdálkodás részeként nagyon egyszerű kísérleteket is megvalósítanak a gazdaságukban. Ezek a kísérletek révén a gazdák kipróbálják és értékelik például ugyanannak a növénynek, így a kukoricának, vagy éppen a paradicsomnak a különböző fajtáit a saját ökológiai gazdálkodásuk körülményei között. Ebből megtudhatják, hogy számukra melyik fajtát érdemes leginkább termeszteni, illetve egymástól is értesülnek a megszerzett tapasztalatokról. Sokszorozódik és terjed az információ. A fajtakísérleteknél törekszünk arra, hogy a gazdák tájfajtákat is kipróbáljanak, vagyis olyan régi fajtákat is teszteljenek, amelyek a vegyszeres ipari mezőgazdaság és részben a vetőmag-üzletág hatására mára már jórészt kiszorultak a használatból. A tájfajták olyan növények, amelyek minden valószínűség szerint jól bírják a műtrágya- és növényvédőszer-mentes gazdálkodást, hiszen akkor használták őket, amikor ezek még nem léteztek. Valószínűleg az intenzív fajtáknál hatékonyabban hasznosítják a talaj természetes tápanyagtartalmát is. Közülük több ezért alkalmas lehet a mai ökológiai gazdálkodás számára, vagy legalábbis az ökológiai növénynemesítésre. Tájfajták sokszor már csak génbankokban léteznek: ennek a hátránya, hogy sokan alig ismerik őket. További kísérlet lehet például a piacon kapható "csodaszerek" (termésfokozók, talajoltó anyagok stb.) tesztelése, de ugyanígy az eltérő termesztési technológiák (pl. a mulcsolás, azaz talajtakarás) kipróbálása is. Az ökológiai mezőgazdaság alapja a talaj, a növény, az ember egészségének megőrzése, a káros anyagok használatának mellőzése. Ez fenntartható termelési forma” – magyarázta a szakember, aki Marosvásárhelyre a Kemény Zsigmond Társaság meghívására érkezett, Hármasfaluban pedig az RMGE-MAROS elnökének, Csomós Attilának a meghívására tartott előadást, mert a községben sokan megkezdték az átállást az ökológiai, vagy ahogy Romániában mondják, eco-gazdálkodásra.
Gazdagabbak vitaminokban
Az ökológiai termesztés révén a bio-növényeknek kedvezőbbek a beltartalmi értékeik és vitaminokban is gazdagabbak, ami táplálkozási szempontból fontos. Továbbá a biogazdálkodásban nem megengedett a vegyszerezés, a műtrágya használata. Ezért a biotermelés környezetbarát, és nem utolsó sorban olcsóbb is a konvencionálisnál. Erdély különösen alkalmas az ökogazdálkodásra, mivel még megmaradt az a gazdálkodási tudás, amely máshol már kiveszett, ráadásul az ökogazdálkodás jó hozamot, érték-hatékonyságot biztosít a hegy- és dombvidéki térségekben is” – mondta Drexler Dóra, a gödöllői Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Hozzátette, a kereskedelmi termelést vegző biogazdák mindenhol a világon, így Romániában is minősített rendszerben dolgoznak, azaz évente ellenőrzésen mennek keresztül. A biotermékek csomagolásán a vásárlók megtalálják a biologót és az ellenőrző szervezet kódját, amely garantálja, hogy ökológiai módon termelt élelmiszerrel állnak szemben.

Friss ültetési tippek!

http://ingatlanmenedzser.hu/_hasznos_tippek/20110414_novenyek_ultetese.aspx

2011. április 15.

A tavasz a növényültetések fő időszaka, de ma már akár nyár közepén is ültethetünk. Most megmondjuk, mit, mikor érdemes földbe helyezni.
Faiskolai árudákban leggyakrabban háromféle módon „gyökércsomagolt” növényeket szerezhetünk be: szabadgyökerűt, földlabdásat, vagy konténerest. nem mindegy, melyiket választjuk, ez ugyanis befolyásolja, hogy miként dugványozhatunk.
A gyümölcsfa későbbi szakszerű metszése is nagyon fontos
Szabadgyökerű: olcsó, könnyen szállítható
Szabadgyökerű faiskolai áruként leggyakrabban gyümölcsöket, sövénynövényeket vásárolhatunk. E fajok (vagy oltvány esetén az alany, ami a gyökeret szolgáltatja) általában strapabíró növény. Erre szükség is van, hiszen szabad gyökérrel a növény nagyon sérülékeny, akár pár óra alatt kiszáradhat.
Növénybörzéket is tartanak ma már Magyarországon
A szabadgyökerű növényeket kitermelés után minden további csomagolás, vagy gyökérvédelem nélkül értékesítik. Ezért ezek a legolcsóbbak szoktak lenni. Az árudákban e növényeket nedves homokban, vagy fűrészporban tartják, hogy a gyökerek ne száradjanak ki. Megvásárlás után tekerjük fóliába a gyökeret és így szállítsuk. Ültetés előtt 6-8 órán át érdemes vízbe áztatni a növény gyökereit, hogy azok vízzel telítődjenek. A sérült gyökérrészeket távolítsuk el, és az összes gyökeret vágjuk kicsit rövidebbre. Ennek lényege, hogy a vágás helyén elágazik majd.
Szabadgyökerű növényeket csak ősszel és tavasszal lehet ültetni, vegetációs időn kívül, amikor nincs lomb rajtuk. Mivel e folyamat nagymértékű gyökércsökkenéssel jár, a növény először csak annyi lombot nevel, amennyit az adott, megmaradt gyökérmennyiség el tud látni. Emiatt esélytelen lombfakadás után szabad gyökérrel növényt átültetni. A gödörbehelyezés után kis földet szórjunk a gyökerekre, ezután bő vízzel iszapoljuk be, majd a földet tömörítsük a törzs körül.
A növények kiszoktatása kritikus időszak lehet
Földlabdás: biztonságos eredésű
A szabadgyökerűnél biztonságosabb eredés érhető el földlabdás növényekkel, ezeket ugyanis kitermeléskor földdel együtt hálóval összecsomagolják, így bár gyökérmennyiség csökkenést a kiásás során elszenved a növény, de a megmaradó gyökerei a biztonságos földlabdában vannak, a kiszáradástól óvva. A földlabdás növényeket is inkább csak tavasszal és ősszel ültessük, de itt az eredésre még van esély rügypattanás után is, bár ekkor a szállítás, a rügyek fokozott védelme miatt okozhat nehézségeket.
Hátrányuk az így árusított növénynek, hogy drágábbak, nagyobb tömegűek a földlabda miatt, így nehezebb szállítani. Előnyük, hogy a gyökérállapotuk valószínűleg jobb, mint szabad gyökér esetén.
A gyümölcsöst jó előre meg kell tervezni
A földlabdás növények ültetése esetén több dologra is érdemes odafigyelni. A földlabdát agyaggal szokták körbevonni, majd jutaszövettel borítani, és ezt hálóval összefogni, ami nagy növények esetén fémháló is lehet. Elvileg így mindenestől beültethetjük a növényt, mert ezek a csomagolóanyagok idővel lebomlanak a talajban. De ha gyorsítani szeretnénk a kezdeti amúgy is nehezebb fejlődést, akkor ezeket bontsuk le a földlabdáról, így gyorsabban ki tudnak jönni a gyökerek.
A már említett agyagréteg lényege, hogy a földlabda víztartalma minél kevésbé tudjon kipárologni. A dolog hátulütője: ez befele is akadályozza a víz mozgását, ezért a földlabdás növényeket eleinte igen nagy vízadaggal öntözzük. Ha nem így teszünk, nem jut át az agyagpaláston a víz, és kiszáradhat a növény annak ellenére, hogy öntözünk.
Konténeres: egész évben ültethető
A konténeres, azaz műanyag cserépben árult növények előnye, hogy kiültetéskor nem keletkezik gyökérsérülés, így nem bomlik meg a gyökér-lomb arány, ami az átültetés utáni lankadáshoz vezetne. Ezért e növényeket tavasztól őszig bármikor ültethetjük, sőt télen akár fagymentes időben is. A műanyag cserepet természetesen távolítsuk el, és ültetés után bő vízzel öntözzük be a növényt.
A népszerű metélőhagyma
Már vásárlás előtt is megpróbálhatjuk óvatosan kiemelni a cserépből a növényt, ha nem jön, akkor nem rég volt ültetve, és még nincs rendesen belegyökerezve a cserépbe. Ha kijön a földlabda, és világos gyökerek szövik át a talajt, úgy hogy összetartják azt, az a legideálisabb. Amennyiben a gyökerek nagyobb része sötét az azt jelenti, hogy kicsit elöregedettek a gyökerek, már korábban jobb lett volna kiültetni. Ha ilyen növényt viszünk haza, kiültetés előtt kicsit vágjuk meg a gyökereket ezzel serkentve gyorsabb elágazásra, növekedésre.Nagy Z. Róbert

Ne legyen nyűg a környezetvédelem (Csomád-Bálványos kistérség)

http://www.3szek.ro/load/cikk/37057/ne_legyen_nyug_a_kornyezetvedelem_csomad-balvanyos_kisterseg
2011. március 1.,

Érdekeltté szeretnék tenni a Csomád-Bálványos térség föld- és erdőtulajdonosait, úgy gazdálkodjanak, hogy megőrizzék és gyarapítsák a Natura 2000-es minősítésű természetvédelmi terület értékeit — közölte a rezervátum gondnokságát ellátó sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület.
A 6029 hektáros, kizárólag Kovászna megyei terület felügyeleti jogát öt évre szerezte meg az egyesület, a menedzsmentterv elkészítéséhez pályázatot nyertek, tavaly augusztustól kezdődően két évig biztosított a finanszírozás. Eddigi eredményeiket, elképzeléseiket Para Zoltán környezetmérnök, a projekt menedzsere vázolta.
A pályázati támogatás áfa nélküli értéke 1 846 230 lej, nyolcvan százalékát az európai fejlesztési alap, a többit az állami költségvetés biztosítja. Ebből alapos dokumentációt kell összeállítaniuk (többek kö­zött az élővilág pontos felméréséhez tanulmányokat ren­delniük szakemberektől), a kis­térség településein élőket (beleértve a gyermekeket is) tájékoztatják, mit jelent egy Natura 2000-es terület szomszédságában élni, milyen természeti környezetben folytathatják a gazdálkodást, erdőkitermelést, mi az, amiért Natura 2000-es terület birtokosaiként uniós többlettámogatást kérhetnek.
A környezetvédelem a helyi embereken múlik, célunk, hogy a tulajdonosokkal megtaláljuk a közös nevezőt — hangsúlyozta Para Zoltán. Molnár Judit környezetvédelmi szakember szerint fontos, hogy az érintettek lehetőségként s ne nyűgként értékeljék a természetvédelmi szempontokat.
Mózes László

A támogatás kötelezettséggel jár

http://www.3szek.ro/load/cikk/37511/a_tamogatas_kotelezettseggel_jar_tanacskoztak_a_szarvasmarha-tenyesztok

2011. március 17.
Tanácskoztak a szarvasmarha-tenyésztők

A fülszám nélküli állatok nem jogosultak a különféle támogatásokra — hangzott el a gidófalvi gazdatalálkozón. A megbeszélést a megyei szarvasmarha-tenyésztői egyesület kezdeményezte, jelen volt a mezőgazdasági igazgatóság, a kifizetési ügynökség igazgatója is.
Amíg a fülszámozást az egyesület nem tudja végezni, Gidófalván és az ide tartozó falvakban továbbra is a községi állatorvostól lehet igényelni a fülszámokat. Tódor István állatorvos elmondta, a fülszámozást ingyenesen végzik, csupán a krotália ellenértékét kell a gazdának megfizetnie. A szarvasmarhák fülszámozása így 0,55 euróba és az áfába kerül, a húsvéti, levágásra szánt bárányoknál 0,08 eurót és áfát kell fizetni, a továbbtenyésztésre meghagyott juhok esetében 0,97 eurót és az áfa értékét. Ez utóbbi fülszám elektronikus és vizuális is egyben. A szarvasmarhák elveszett fülszámát is lehet pótolni, a másodpéldány 0,75 euróba kerül áfa nélkül.
Megyeszinten csökkenőben a szarvasmarha-állomány, a rendszerváltáskor több mint százezer marha szerepelt a nyilvántartásokban, ma 35 000 körüli. Ezt mutatja a legutóbbi állatszámlálás — mondta Könczei Csaba igazgató.
A támogatásokat hamarosan csak azok igényelhetik, akik valamelyik tenyésztői egyesület tagjai — hívta fel a figyelmet Ötvös Mózes egyesületi elnök. Ugyancsak a tagok számíthatnak az egyesület által elvégzendő tejkontrollra, törzskönyvezésre is. A szarvasmarha-tenyésztői egyesületnél a tagsági díj 5 lej szarvasmarhánként, ezt az egyesület fenntartására, a kiadások fedezésére fordítják.
Szó esett a megművelt területek után igényelhető támogatásokról is. Gidófalván a vetett kaszálókra lehetne kiegészítő támogatásokat kérni — mondta Berde József polgármester. Lehetőséget jelentene a gyengébb földek erdősítése is. Nemcsak a telepítésre, hanem az ezt követő évi munkálatokra is lehet pénzt kapni — hangsúlyozta.Bokor Gábor

Érvényesül a tanult gazda


A sepsiszentgyörgyi Nagy Bertalan 92. életévét tapossa. Koros, de nem vénember, most is szereti a viccet, beszélgetés közben huncutul mosolyog, az emlékeit derűsen meséli — pedig lehetne oka panaszkodásra is. Pontosan emlékezik múltjára, a hatvan-hetven évvel ezelőtti történésekre. Kollektivizálás, állami gazdaságok megalapítása, földek elvétele — olyan események, melyek még egy-két nemzedéken át bizonyára közérdekű témákként maradnak fenn. Ha másért nem is, de ezeknek a levét issza a mai gazdatársadalom. A kolhoz, az államosítás olyan nyomokat hagyott a mezőgazdaságban, melyek eredményeként fényévekkel lemaradtunk a modern nyugati agrártársadalmaktól. Persze, aki legény volt a talpán, az a szocialista mezőgazdaság idején is állta a sarat — ilyen Bertalan bácsi.

Read more...

Új törvény az élelmiszerek eredetének kötelező jelöléséről

Az olasz Parlament mindkét házának a Mezőgazdasági Bizottsága 2011. január 18-án egyhangúlag fogadta el azt a törvénytervezetet, mely szerint kötelező lesz az élelmiszereken az alapanyagok eredetének jelölése. A sajtótájékoztatón Giancarlo Galan, olasz mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti miniszter többször hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen olyan törvény hosszú idő óta, melyet a Parlament ellenvetés nélkül fogadott el.

Read more...

A szellemi háttér nélkülözhetetlen a vidék újraépítéséhez

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg a Mezőgazdasági Könyvhónapot Budapesten, a Vajdahunyad várban tartott ünnepségen.

Read more...

Veszélyesebb a fajpusztulás, mint a klímaváltozás?

A Földön létező 380 000 féle növényfajnak közel egyötöde áll a kihalás szélén.

Read more...

Egy kis "összegzés" 2010-re

A 2010-es év a vidéken élő gazdák számára - a kétely és a kilátástalanság ellenére - új lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A 2009-ben meghirdetett Szórvány Program első fázisait sikerült már 2010-ben véglegesíteni, amelyek a vidéken élő magyar ajkú gazdák pozitív hozzáállását is eredményezte: felállt az első bodzaültetvény, megalakult a Kalotaszegi Turista Hivatal valamint az ECO-Rural Hangya típusú szövetkezés,amelynek keretében újraindult a "Hangya kecske-rendszer".
A vidéki gazdák kezdik megérteni, hogy vannak olyan - eddig meg nem nevezet - tevékenységek, amelyekkel a megélhetésüket elősegíthetik, jobbíthatják.
Az MPP Gazdasági és Vidékfejlesztési szakosztályában tevékenykedők járják a vidéket!

Read more...

June 2012
M T W T F S S
May 2012July 2012
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30