Útinapló - Journal

Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy a mostani szám minden időrendiséget nélkülözni fog. Így van a fejemben, és lusta vagyok átrendezni.
Épp most értem haza, kikísértük Sanyit meg Zsoltot a buszpályaudvarra. Ez azt jelenti, hogy a szintemen egyedül én maradtam a társaságból. A szobám egyébként egy csatatérhez hasonlatos, ugyanis ide lett minden cuccuk átpakolva, amikor pánikszerűen kiürítették a szobájukat. (Megemlítem, hogy a "csatatér" még mindig sokkal jobb, mint a korábbi "lomtár" állapot.)
Délután visszaváltottuk a sörösüvegeket. A nálam külön elhelyezetteket nem beleszámítva - azokat még ráér visszavinni - kereken 137 üveget vettek vissza a fenti kisboltban. Néztek is rendesen, amikor beállítottunk 1 rekesszel, 2 táskával meg a 2 telepakolt bőröndömmel. (Kedves családom talán vizualizálni is tudja, ha annyit mondok, hogy: igen, az irdatlan piros bőrönd is tele volt... )
Tegnap biliárdozni voltunk. Én szavamhoz hűen, kellő mennyiségű koktéllal ünnepeltem meg a suli végét. Ma sör, holnap diéta vagy pálinkázás, holnapután meg már nagy valószínűsséggel a bor lesz a téma. Legalábbis be lesz hűtve néhány, az tuti.
Terveim szerint holnap kicsit csavargok, megpróbálom valamennyire szétszortírozni az itthagyott dolgokat, aztán veszek egy leltárt, hogy a két jóember mit hagyott hátra nekem a hűtőben. Aztán megpróbálom kitalálni, hogy abból mit lehet főzni. Ööö... azaz azt hiszem, ehhez inkább majd telefonos segítségre lesz szükségem.
És most következzék egy olyan bejelentés, aminek ha nem teszek eleget, akkor valószínűleg le akarjátok majd vágni a fejemet:

A holnap esti különkiadásban kaptok pár fényképet.