Gyurkó Fanni "felkészülési" naplója

Bécs-Budapest Szupermaraton

A csapat: Nagy Mónika(VEDAC), Pettkó-Szandter Judit( http://www.sportforum.hu/?page=cikkek&katid=210&subkat=210&newsid=82822 ), Szederkényiné Takács Andrea, Mizsér Fruzsi,Én(VASAS)

A "hivatalos verzió" itt olvasható: http://vasassc.hu/news_more?news_id=1285 illetve http://www.sportforum.hu/?page=cikkek&katid=210&subkat=210&newsid=82745

Én a saját szemszögemből írnék.

1. nap, 2. szakasz: 25.5 km Pellendorf-Stixneusiedl
Nagy Mónika futotta az első szakaszt, az "ellenfél" csapat(Pedró Pékség) első emberével, Földingné Nagy Judittal egyszerre váltott, így együtt rajtolhattam Kovács Idával.Eléggé bekezdtünk, nehezen tudtam futni ezt a tempót, kezdtem leszakadni 10km környékén, aztán erőre kaptam, együtt futottunk az utolsó 3 km-ig,és megnyomtam a végét, így 1 perc előnnyel adtam át a chipet Takács Andinak, aki szintén jól futott. Ő és Judit is hoztak az ellenfél csapaton, így első nap 5 perc előnnyel zártunk. Ezt őszintén szólva nem gondoltuk vola.Egyrészt nagyon örültünk, másrészről viszont tudtuk, hogy ez a Bécs-Bp. innentől már nem lesz olyan sétagalopp, mint az előző években, mert most már nyerni akartunk!
Pihenő ember:Fruzsi

2. nap, 1. szakasz:20.3km Pozsony-Cuvono
A tavalyi évhez hasonlóan megint én futhattam ezt a szakaszt. Kicsit korán kellett kelni, de a rajtkor (8h), már megláttuk az első napsugarakat.Hideg volt,és az előző napi futás miatt kicsit merevek voltak az izmaim, nem esett olyan jól a futás.Megint Kovács Idával kellett összecsapnom, és előnnyel akartam váltani, sikerült.A második futó Móni volt, kicsit fájt a lába, de ő is előnyt hozott, ahogy Andi a 3. szakaszon. Szükség is volt rá, mert az utolsó, 27km-es szakaszt Fruzsi futotta, Földingné ellen(aki 1 hete újra Magyar Bajnok lett maratonon).Ezt a napot sikerült egálra kihoznunk.
Pihenő ember:Judit

3. nap 4. szakasz: 12.3km Kocs-Tata
A mai nap volt a kritikus a verseny eldöntése szempontjából.Tudtam,hogy nem fogok pihenni és elég volt már az a 47km, 2 nap alatt. Úgy gondoltam egy rövidebb szakaszon, gyorsabb futásssal többet tudok hozni. Andi bevállalta a nap leghosszabb távját(22.5km), a második futó Judit volt, aki előző nap pihent, de még soha nem futott ennyi km-t egy hét alatt,mint amennyit a versenyen teljesítenie kellett.Jól futottak. A 3. szakaszt Fruzsi kapta, aki kicsit kimerült a tegnapi 27 km-től, így elég nagy hátránnyal váltott engem. A változatosság kedvéért megint Kovács Idávál versenyeztem, és sikerült a hátrányunkból lefaragni 2 percet.Idának már nagyon fájt a lába(sérülés miatt),többet nem futott a verseny folyamán.
A mai napon hátránnyal zártunk, de még mindig maradt az első napi 5 perc előnyünkből.
Pihenő ember:Móni

4.nap 1. szakasz:15.4 km Tata- Aggostyáni-nyereg-Vértestolna
Ezen a napon a legrövidebb távot terveztem futni(9.7km), de mivel Andi is úgy döntött, hogy nem pihen a győzelem érdekében, be kellett vállalnom a "durván -szintes szakaszt".
Érdekes volt, mert az eleje(a lapos rész) rosszabbul esett, mint a fölfelé, a lefelében beállt a lábam. Mindannyian(Én-Judit-Andi-Móni)előnnyel zártuk a távunkat, így az utolsó előtti napon, már újra 6 perc volt az előnyünk.
Pihenő ember:Fruzsi

5.nap félmaraton 21.09km:81 perc Budakeszi-Budapest(Kós Károly sétány)
Utolsó nap már biztosak voltunk a győzelmünkben, de a félmaratont egyéniben is értekelik, így ezen a napon nem csak a csapatért futottunk, hanem magunkért is.
A fölfelé jól ment(Budakeszi emelkedő, illetve a Mátyás király út),a lefelében(Istenhegyi úton) maradtam le Mónitól, aki a lejtő aljában megelőzte Földingnét is.Végül 3. lettem.Örültem neki.
Aztán elkezdtem aggódni a másnapi Ob selejtező miatt.

Nagy küzdelem volt, de megérdemeltük a győzelmet, igaz szerencse is kellett hozzá...

Képek itt: http://vasas.no-ip.org/foto/2008_10_19_bb_elsonap/




Normáltávú OB

A Bécs-Budapest eredményhírdetéséről rögtön a Bükkbe utaztam.

A selejtező:Mivel a külföldiek miatt a bejutást igen kedvezően határozták meg(minden csoportból 6-6 magyar),és mivel 97km után úgy éreztem nem tudok a a legjobb 10 között továbbjutni, lazára vettem a futamot.Szükségem is volt rá, hogy a másnapi döntőn érdemben tudjak futni.

A döntő: Jobban éreztem magam(fizikailag), mint az előző nap, és különben sem akartam arra gondolni, hogy fáradt vagyok, hisz én vállaltam be így a versenyzést.
Jól ment a tájékozódás, tetszett a terep és a pálya is.Két hibám volt,mindkettő a rossz útvonalválasztás következményeként, amit annak tudok be, hogy nem tudtam a saját versenyzési stílusom szerint futni a fáradtság miatt.Inkább kerültem a szinteket, kevesebbet futottam úton, többet zöldben, bizonytalanabb támadópontokat használtam.
Hát ez van.Harmadik lettem.Ennek ellenére úgy gondolom megérte indulni és győzni a legrangosabb magyar maraton váltó versenyen.


Az OB másnapján lefutottam életem első versenyét a Bükk-hegységben. Középtávú futam volt. Megpróbáltam legjobb tudásom szerint végigfutni, mert ritkán versenyez az ember ennyire erős mezőnyben.Jól sikerült.
Igazából azt sajnálom az OB-val kapcsolatban, hogy a nemzetközi mezőnyben nem tudam kipihenten futni. De amennyire fel tudtam mérni a helyzetet, nem rosszak a kilátások a VB-re, ha egy Bécs-BP. után helyt tudok állni(Bükkfennsík Kupa)
Eredmények: http://diosgyoritc.hu/versenyek/oneb2008/bukkfennsik_eredmeny.html

Szeptember utolsó hétvégéjén Güssingben futottam egy félmaratont, azaz a harmadikat. A műtét óta.81:09 lett az időm, ennél csak egyszer futottam jobbat tavaly ilyenkor(79:12), de az más szituáció volt, és másik pálya.Akkor az OB helyezésekért küzdöttünk és csak az utolsó km-eken dőlt el hogy a dobogó első, vagy második fokára állhatok, nagyobb volt a motiváció.
A güssingi félmaraton egy osztrák futóverseny-sorozatnak volt az egyik utolsó állomása, semmi tét, mezőny se nagyon. A célom az volt, hogy okosan fussak, nyerjek, persze minél jobb idővel.Augusztusban, Stinatzban, túl gyorsan kezdtem...megpróbáltam elfutni Kovács Idával, de 5km-nél már elég rosszul érzetem magam,és az utolsó 3km-en már csak szenvedtem.Így edzéstársam Takács Andi utolért, és meg is előzött. Ő okosabban, jobban osztotta be az erejét, és a végére gyorsult is...
Így most én is megpróbáltam egyenletesebben futni.10km-nél 37:50-nél voltam,így még futhattam volna 80 percen belüli időt, jól is éreztem magam. 15km-nél kicsit lelassultam, mert a többi lány eléggé le volt maradva, és a győzelem már a táv felétől valószínű volt( persze egy félmaratonon bármi megtörténhet).Az utolsó 3 km-t sikerült megint jó tempóban lefutni.Elégedett voltam az időmmel, mert csak pár másodperccel csúsztam ki a 80-as határból,és annak nagyon örültem, hogy egyszer se fájt a lábam a 21km alatt.
Ez nagy dolog.
A képen a güssingi-vasasos különítmény látható(Mizsér Fruzsi,Soltész Roland,Jenkei Péter) na meg a vár.

Budapesti Főiskolás Atlétika verseny

A Zrínyin a könyvtárba menet megláttam a hírdetőtáblán a fent említett verseny kiírását, és úgy döntöttem teszek valamit az egyetemért.
Kiválasztottam a leghosszabb távot, a 800m-t.
Kicsit tartottam a versenytől, mert még soha ne futottam 800-at időre, nem tudtam milyen tempóban kell elkezdeni, meg ilyesmi.
A Zrínyiről én voltam az egyetlen lány, úgyhogy örültek nekem. Mondtam, hogy atléta vagyok és tájfutó, de nem tudták elképzelni, hogy ez mit jelent a "gyakorlatban".
A 800-on összesen 5 induló volt, és sikerült kb. 70m-rel megnyerni a versenyt. Úgy futottam, mintha résztávos edzés lenne.A katonák, és civil csoporttársaim teljesen ledöbbentek, nem gondolták, hogy így tudok futni.
Az időm 2:28-lett(73, 75-ös 400),jólesett, és ment volna pár másodperccel jobb is, ha tudtam volna, hogy kell 800-at futni, mert maradt még bennem.

Pontbegyűjtő Csapat OB


Szivák Ildivel és Szabó Verával álltunk rajthoz.Előtte megbeszéltük a taktikát: én megfogom az összes távoli pontot, a lányok meg azokat, amelyek közel vannak a kötelező pályához.A taktika bejött.Egészen addig, míg el nem értem az 59-es pontot, ami rossz helyen volt. Előtte volt egy óiási 3 m magas szikla a hegyoldalban, ami csak úgy lemaradt a térképről.Szóval ennél a pontnál vesztettem 2-3 percet.Úgy tudom senki nem óvta meg a versenyt, ami érdekes, de ez van. Egy kis térképhiba, rossz pont, nem számít Magyarországon...
Amúgy nagyon tetszik ez a versenyforma.Ez a legoptimálisabb az egyre fogyatkozó magyar mezőnynek. Mindenki a felkészültségének, képességeinek megfelelő mennyiségű pontot foghat meg, így kiegyenlítettebb lehet a küzdelem a klubok között.1 vagy 2 erősebb emberrel már lehet OB-t nyerni, és a taktika is számít. Szerintem most ez a legéletképesebb csapat-versenyforma.

Hétvégén MOM Kupa és NATO futás!

Az elmúlt 3 hétben 337km-t futottam.Ebben volt egy félmaraton is, ami 82:30 lett, tavaly ugyanezen a pályán 84 percet futottam.
Utolsó héten pedig egy igen nehéz hegyi-futóversenyen indultam, ami 12.5 km volt, 745m szinttel(61perc),mindkettő Ausztriában.
Első héten csak egy résztávos edzés volt(4X1000, mert a szombati félmaraton elég megterhelést jelentett a hét második felére.Az összes résztávos edzést erdei/földúton csináltuk, és nem sík terepen.Atlétika pályára egyáltalán nem mentünk, inkább a Kőszegi-hegység adottságait használtuk ki, így viszonylag sok szintet futottunk, bár ha itthon edzünk, akkor sem kerüljük el az emelkedőket.
Ez a hét 119km lett.Az izamim teljesen beálltak, hiába nyújtottam illetve gyógytornáztam.Nem is csoda, mert utoljára egy éve edzettem ennyit.
A második hét sikerült a legkeményebbre, kétszer is futottam 25-öst, és a résztávos edzések is megerőltetőbbek voltak:20km(benne 10X1perc-váltogatás)
24km (4X2000m)
Tudni kell azt is, hogy résztáv közben soha nem állunk meg, hanem a pihenő is futás.
Összesen:129km



Az utolsó hetem csak 89km lett, mert a hét közepén megbetegedtem és belázasodtam. Ez csak egy napig tartott, de akkor 39.7 volt a lázam.Valami gyomorrontás lehetett.Másnapra nem volt semmi bajom, de még napokig gyengének éreztem magam.Szombaton mégis elindultam a már említett hegyi futóversenyen(Erzberg).
Szóval az edzőtábor hasznos volt kezd visszajönni a tavalyi(36:12-es) formám.Szerencsés vagyok, mert viszonylag kevés edzéssel is gyorsan fejlődök.Ősszel még futok egy félmaratont és egy 10.000-et is, úgyhogy majd az időeredmények magukért beszélnek.
De a legjobb az egészben, hogy sikerült "kipihennem" a VB-k fáradalmait.3 hetet tölthettem a barátaimmal, teljes nyugalomban, és ennél nincs is fontosabb.

Eredmények: Erzberg lauf: http://www.pentek-timing.at/results/show_results_db.php?veranstnr=10570&racenr=1
Stinatz halbmarathon: http://www.pentek-timing.at/results/show_results_db.php?veranstnr=10668&racenr=4

Először is szeretném megköszönni a rengeteg szurkolást a magyaroknak,akik kint voltak és azoknak is akik itthonról izgultak.Most már tudom milyen érzés lesz itthon versenyezni jövőre.Nem tudok ennél szebb dolgot elképzelni!
A középtáv:a pálya elég technikás volt, de gyors is.Egy nagyobbat hibáztam a végén, ami 2 perc lett, de közben nem érzetem annyinak, azt hittem ezzel a futással be lehet jutni a döntőbe. Egy kicsit szerencsétlen is voltam, mert a legnehezebb csoportba kerültem, nálunk csak 4 percet lehetett kapni a bejutáshoz, a többi csoportban 6-ot.Az sem segített, hogy az első rajtcsoportban indultam, a mezőny elején, a csapások segíthettek volna...De igazából egy jó futással akárhonnan be lehet jutni, és ez enyém csak majdnem volt jó.

A hosszútáv:a selejtező nagy csalódást jelentett.A pálya 1/3-ánál kezdtem el hibázgatni, kb. 3 percig nem tudtam merre lehetek, viszont tudtam, hogy haladnom kell, mert különben kiesek, szóval mentem irányba, aztán végre sikerült helyretenni magamat. Onnantól be akartam hozni a hátrányomat, és végighibáztam a pályát. Szörnyű érzés volt, mint egy rémálom.Végül a 13. helyen jutottam be, ami elég nagy hátrányt jelentett később a döntőben.(de legalább bejutottam)

A döntő:a pálya elején hibázgattam a tipikus cseh zöldekben, de nem a zöld, hanem az embermagasságú fű miatt.A csehek elküldtek pár előfutót, hogy egyenlő feltételek legyenek,ez látszott, szóval korrekten jártak el, csak mégis más, ha 8 ember megy el előtted, vagy 48.
A hosszú átmenet előtt, ami egyébként az egytelen útvonalválasztási feladatát jelentette a pályának, utolértem az előttem indulókat, de más útvonalat választottam, mint ők.
Megnézegettem ki mere ment, hát a nők közül senki nem választotta azt az útvonalat, mint én, viszont Francois Gonon, aki a férfi versenyben 3. lett,igen.
A hosszú átmenet után találkoztam Sarah Rollinssal, aztán ő hibázott a következő pontra, így nem láttam egészen az átfutópont utáni kiskörig, ahol már 4-en voltunk együtt.
A pálya 2/3 -ánál beütöttem a térdemet, amit közben nem éreztem súlyosnak, de verseny után eléggé feldagadt, úgyhogy délután próbáltam rendbehozni a lábamat a másnapi váltóra.
Úgy érzem jól futottam, az útvonalam lehetett volna jobb, bár szerintem ha nem hibázok benne, és jól meg tudom futni(megint nem számoltam a lábammal) akkor nem olyan rossz.
Örülök, mert egyedül sikerült javítanom 2 helyet tavaly óta(23.), annak ellenére, hogy a felkészülésem nem volt épp tökéletes.

A váltó:első futó voltam.Az elején jól ment, az élbolyban futottam,a fölfeléket nem igazán bírtam,a legtöbb első futó nem indult az előző napi normáltávon.A pálya második felében sikrült felfutni a finn,francia és észt lányra, de az utolsó előtti ponton, kicsit hibáztam, és a befutó-fölfelében már csak szenvedtem, de azt teljes erőből.Kifutottam magam.Évike volt a második futónk, aki megelőzte az észt, a francia és a lett váltókat, így a 9.helyen váltottunk.
A befutón kicsit aggódtunk, mert Sarah Rollins és Martina Rakayova jól futottak és Ildinek nagyot kellett hajráznia, de SIKERÜLT!10.-ek lettünk.
Nagyon boldogok voltunk!

Köztudott, hogy a tájfutás egy összetett sportág és az hogy jó formában vagy,illetve,hogy fel vagy készülve technikailag még nem garancia semmire, azaz arra elég, hogy ne bukj nagyot.
A középtávú OB-n "csak" a csalódást jelentő 3. helyet sikerült megszereznem.
Feltettem a kérdést, hogy miért?Az nem lehet, hogy jobb vagyok külföldön, mint itthon.Semmi kétség nem érztem a térképet, a terepet,lassúskodtam.De ez nem a térképjavító hibája volt.Itt hangsúlyoznám, hogy tetszett a verseny és a pálya is.Csakis az én hibám, de miért? Könnyen megy a futás, tájékozódni is tudok...mi lehet a baj?Aztán rájöttem, hogy fejben dől el minden. Igazából lebecsülöm/lebecsültem a magyar tepeket, versenyeket.Észrevettem magamon, hogy egy Forssa Games(finn verseny) jobban érdekel, mint "AZ" OB.Ezt nem engedhetem meg magamnak többet, és nem is fogom.
Legalább ezt is megtanultam.

Őszintén gratulálok a győzteseknek!