Gyurkó Fanni "felkészülési" naplója

Utolsó, komolyabb hangvételű bejegyzésemet a felmérő futásnál hagytam abba. Többek között azért sem írtam az elmúlt időszakról, mert nehéz volt róla beszélnem, illetve véleményt alkotnom, legalábbis objektívet.
Még a felmérő előtt a Postás után, azaz áprilisban elmentem gyógytornászhoz, hogy adjon valami tanácsot arra hogyan kéne nyújtanom a lábamat, ami még mindig fájt. A fájdalom egyáltalán nem volt már erős, de mégis a másik lábamat terheltem, és ez állandó problémát okozott. A tanács amit kaptam hasznos volt, de nem az amit vártam .A gyógytornász azt mondta, valószínűleg még mindig fáradásos törés van a lábamban, és pihentetni kéne, amíg össze nem forr, azaz 6 hetet, körülbelül. Én ezt szokás szerint nem vettem figyelembe, de mikor Bea felvetette azt a lehetőséget, hogy ha nem gyógyul meg teljesen a csont, lehet hogy soha nem tudok majd maratont futni, kénytelen voltam elfogadni a kényszerpihenőt.
Tudtam, hogy így kevesebb időm lesz felkészülni a VB-re, hisz a verseny előtt két hónappal kezdhetek csak el érdemben edzeni. Így jól meg kellett szervezni a kiegészítő edzések mennyiségét és minőségét. Három féle dolgot kombináltunk, a biciklizést, az úszást és a vízben futást. A kiegészítő edzések jellegén látszik, hogy egy triatlonos véleményét kellett kikérni, így felhívtuk Kropkó Péter Ironman-t. A többszörös Ironman bajnok három féle edzést javasolt:a hosszú bringázást,2, 2és fél, majd végén már 3 óra,résztávos edzést,5X4 perc magas pulzussal, illetve egylábas tekerést. Kropkó előre megmondta, hogy az állóképességem és az izomzatomat így megőrizhetem, a gyorsaságomat azonban majd vissza kell szereznem. És előrebocsátotta, hogy kemény munka, lesz, de ha megcsinálom, erősebb leszek, és állóképesebb.

Az úszásra is volt javaslata, Németh Csaba úszóedzőt ajánlotta, a Sport uszodában. Az egyetlen hátránya az edzésnek az volt, hogy 6 órakor kezdődött így 5:15-kor kellett kelnem, ha el akartam érni a hajnali járműveket. Az első edzésen úgy éreztem belefulladok a medencében, de aztán belejöttem és tudtam érdemben edzeni,2-3 km úsztam ilyenkor, főleg gyorsban.

A legkevésbé a vízben futás tetszett, szörnyű érzés 1 másfél órát tölteni a medencében, úgy, hogy futómozgást végzel, de nem haladsz, mint egy rémálomban. Ehhez már tényleg fanatikusnak kell lenni.

16 óra volt egy héten a legtöbb idő, amit biciklin töltöttem, ehhez jöttek még az úszóedzések, heti háromszor egy óra.
A biciklizés közben(szobabicikli) tudtam a tájfutással is foglalkozni, mentális edzéseket csináltam, különböző jellegű térképekkel és gyakorlatokkal, Toncsi (Dosek Ágoston)jóvoltából.

Közben elmentem kontrollra, ahol készítettek röntgen felvételt a csontról. A kép javulást mutatott, a csontszerkezet már majdnem tökéletes, a törés nyomai alig látszódtak.
Az utolsó időszakban már elkezdtem futni a kiegészítő edzések mellett, de csak heti kétszer pár km-t(4-6)

Június közepén kezdtem el igazán futni, de csak fokozatosan. A válogatókra már össze kellett szednem magam.

A sprint és a hosszú válogatón is stabilan futottam, de nem jól, de szerencsére nem volt kérdéses, a csapatba kerülésem az eredmények alapján. Ekkor 2 hete futottam, és folyamatosan fáradtnak éreztem magam.

Az edzések nem mentek jól. Egy –egy gyors futásnál alig kaptam levegőt, az izmaim azonban jó állapotban voltak, és az állóképességem sem romlott le nagyon. Persze a meleg engem is megviselt, mint mindenki mást.
Az elmúlt pár hétben szenvedtem az edzéseken, nem úgy mentek, mint ahogy szerettem volna, Közben elmentünk nyaralni Horvátországba, ahol persze ugyan úgy edzettem és a végére már elkezdtek jobban esni a futások.

Az elmúlt hetem már kifejezetten jó volt, sikerült 90 km felett futnom és ezt szeretném még folytatni 2-3 hétig.
Ma elutazom a Bükkbe, ahol pár napot még edzek, a hivatalos válogatott edzőtábor előtt. Szeretném a terepfutó készségemet fejleszteni, és gyakorolni, hogy már egyik tájokozódási elem, feladat se jelentsen problémát, ezek az utolsó simítások.

A válogatott edzőtáborban, pedig jöhet a főpróba, a Szlovák Nagydíj keretében, sprinten, és a hosszútávon.

A Vb előtt Kőszegre utazom az atlétákkal szintén edzőtáborba, azért hogy a fizikai formámat is visszanyerjem. Keményen fogok edzeni, de ésszerűen. Hiba lenne a VB –re fáradtan odaállni.

Esélyekről nem akarok mit mondani, azt tudom, hogy a stabil futással milyen helyezést tudnék elérni (a hosszútávon), de annál jobbat szeretnék.
A váltóban a célunk a legjobb 6-ba kerülés. Düdü és mi is kiemelten kezeljük ezt a számot, mert itt lehet számszerűleg a legjobb helyezést megszerezni.



Úgy szeretnék a rajtban állni, hogy azt érezzem mindent megtettem amit csak tudtam, ennél úgysem tudok többet. Az eredmények meg majd jönnek maguktól.

A lábam nem fáj!