Nyaralásom Magyarországon, vagyis sokadik hazalátogatásom, amit eddig a legeslegjobban vártam mióta kint vagyo!!!!!
Balaton sounddal kezdődött a "nyaralás". Július 11.-én repültem haza norwegian air-el. Így hála égnek csa Arlandáig kellett kibumlizni "piciny" bőröndöm társaságában. Problémamentes volt minden. Kiléptem a repcsiből és megcsapott a jóóóóó kis magyar KÁNIKULA!!!!! (ami állítólag már a lehűlt verziója volt, de nekem ez is jó volt)
Tom kijött értem ferihegy2-re, KETTŐRE, ami nekem akkor esett le, mikor kijöttem a parkolóba... Első verzióm az az volt, hogy kisétálok a vonathoz, és bumli a nyugatiba, onnan át keleti, és irány ZAMÁRDI. Na de még jó, hogy van egy jófej unokatesóm!!!! Eddig mindig ő vitt be a citybe! Most is így alakult.
Közben megejtettem a szokásos "ITTTTHON VAGYOOOOOOOK" telefonálásokat!
Irány a népliget, ahol Joliék felvesznek, és mehetünk is a várva várt paradicsomba. Nyunnyerka is ott volt már, mire odaértünk. Jött kis logisztikázás a bőröndömmel, de csak 3-an utaztunk, így befértünk a kocsiba.
Hát ez a jó kis kánikula kb Ferihegy-Zamárdi viszonylatban mozgott. Amíg befoglaltuk a VIP kempingben elhelyezett 120-as lakókocsikat.... és a "telepített" sátrakat (2 személyes qechua).
A társaságba villám gyorsan beolvadtak az új pajtik.
Ez majdnem egy egész csoportkép itt:
Szóval jött Ákos a 0. napon, aki kb 20 percet ha zenélt... Ugyanis elfelejtettük azt a tényt, hogy mintha szívatna az éghajlat a Föld bármely részén... Szakadt az eső, és kb 17 fok volt. Nálam volt 1 db hosszú nadrág és 2 db pulcsi kb. És ez volt egész héten... A balcsiban 2-szer bírtam megfürdetni cseppnyi testem. De azt is a libabőr társaságában. Ennek ellenére valahogy sikerült rövidnadrágra barnulni... vagyis ÉGNI, valamelyik 5 perces napsütésben szerintem.
Gyorsan eltelt az első 5 nap. Kissé fáradtan, álmosan és szomorúan indultunk haza 2 kocsival. Én a Miklósovics autóval utaztam haza. Mindenkinek jó nagy kedve volt elhagyni a bázist, de hát egyszer mindennek vége szakad. Megint várhatunk 1 évet. Hmmmmm. Gyorsan i is találtuk, hogy vezessük le ezt a pár napot egy kis pancsolással a majsai strandon. Nem kellett 2szer mondani senkinek.
Az időjárás megint nekem kedvezett... Szél, felhők, hideg. Pont napozásra nem alkalmas!
Anyuék odajöttem, és haza haza vittek Pusztamérgesre.
Aznapi programom kimerült az alvásban...
Kedden reggel irány a fogorvos. Utána látogatás és beköszönés a szomszédoknak. Este megejtettem egy gyors szegedi utat is, de az a kozmetikus kipipálása miatt volt.

Este Jancsi bácsiék jöttek át hozzánk, apu főzött fincsi halász levet.
Szerdát-csütörtököt anyuékkal töltöttem. Csütörtök este megint menni kellett Szegedre a Bunkeszokkal, mert mentünk moziba. Ice Age4! Dinnyééknél mókáztunk egyet este, majd pénteken célba vettük Kunfehértót Tomival.
Beugortunk Tomiéhoz Öttömösre, majd hozzánk egy ruhacserére. Onnan iszkoltunk egyenesen a STRANDRA. Mert aznap épp sütött a NAP!
Este jött egy újabb móka reggelig. Szombaton pedig ment a relax egész nap, és készültünk egy Kis tesós szülinapra. Szombat este nehezen indult meg a hangulatunk, de természetesen nem kellett aggódni. Reggelig megint mozogtak a lábak összeesésig.

Vasárnap újra útba vettük Pusztamérgest. Jenőke meg Dinnyó hazadobtak anyuékhoz. Jött az újabb relaxos délután.
Hétfőn a pihizésés volt a főszerep na meg az olimpiáé. Este átmentünk anyuékkal Mórahalomra röpizni. Nem éreztem testemben túl sok energiát, de gondoltam csak nem esek darabokra egy kis labda ütögetéstől. Így is lett. Egyben maradtam és még a nap is megsütött...

Kedden házlakkozás volt egészen addig, amíg el nem kezdett esni az ESŐ...
Este megint beugortunk Szegedre. Szerdán anyu is bejött, hogy kiürítsük az Ilona utcát. Hát nem gondoltam volna, hogy ez ekkora feladat lesz.... De szépen kitakarítottuk a lakást. Találkoztam Tibivel edzés után. Kiugortunk Czifra Dórihoz is. Sajnos a rendőrségre is be kellett ugornunk egy kis baleset miatt a kocsival...
Jó későn értünk haza anyuval.
Csütörtök reggel újra Szeged. Telekocsival pedig irány BUDAPEST! Irány Ildihez!

Este elugortunk tájfutós pajtikhoz, ott találkoztam Katával, akivel ezer meg egy éve nem taliztunk. Zsolt is és Fanni is itthon volt. Jó volt ez az otthoni tájfutó légkör!
Pénteken újabb találkozó. Marikával megvitattuk kint létem következő lépéseit, mit merre hogyan mikor.
Este nem sok ereje volt egyikőnknek sem, így csak a Gellért hegyet másztuk meg. Tele volt turistával.
Szombaton Ildivel elkocsikáztunk Szentistvánra. Vittünk virágot Papóék sírjára, meglátogattuk a szomszédban Ica néniéket, beugortunk Irén nenéékhez. Kaptunk házi eper lekvárt, és bodza szörpöt. hmmmmm! Isteni finom!!!!

Ildinek volt 2 jegye a vidámparkba, így vasárnap azt is kipipáltuk. Marcival és Esztivel hazavonatoztam.
Este Dinnyókánál aludtam egy utolsót. Reggel könnyes búcsúval még elugortam masszőrhöz, és zúztam haza anyuékhoz. Marika néni még gyors levágta a hajam indulás előtt. Majd jöhetett a gyors pakolás....
Kedden egy rövid tali Nyunnyikával, utolsó csacsogás, és szerda reggel utaztam vissza anyuval. Kijött velem, és vasárnapig itt maradt.
Így jobb volt visszautazni. Nagyon hiányzott mindenki, a barátok főleg. Kicsit Szeged is. De a barátok ami miatt az embernek hazahúz a szíve. Az agya pedig az, ami kint marasztalja... Egyszer meghoztam egy döntést, és ha most hazaköltöznék, akkor az egy kudarccal lenne egyenlő nekem. Egész visszafele úton kattogott az agyam, hogy maradjak, menjek vissza. Kellenek az otthoni barátaim. int maradok pár évet, és majd utána. De ahogy eltelt itt kint pár nap, rájöttem, hogy már hiányzott. Hiányoztak a svéd emberek, a svéd nyelv. És bármennyire is hiányoznak a barátok, bármikor megtudom őket látogatni, és ha olyan barátaim vannak, akkor ők is megtudnak látogatni. De én itt jól érzem magam. És otthon nem is tudom mihez tudnék kezdeni. Itt kezdtem meg a munkás életem, akkor itt is tornázom fel magam!!!!!! És nem biztos, hogy egy olyan emberért érdemes hazaköltözni, aki nem biztos hogy ugyanúgy megtenne mindent érted...
Szóval ez történt otthon! Igyekszem az itteni dolgokról is beszámolni (rövidebben).