Balzac: Goriot apó
Thursday, 16. August 2007, 15:41:01
- A polgári kor azt a tendenciát erősíti fel, hogy a tragédiák hőse és környezete polgári fog-lalkozások köréből is kikerülhet. Ennek nyelvi következményei is vannak → a regény a polgári kor eposza.
- A XVIII. század végén erősödik a világkereskedelem, fejlődik a közlekedés. A XIX. szá-zad elején megváltozik a vagyon alapja, nagy bankházak, Európa-méretű kereskedőházak létesülnek; megindul a városiasodás, létrejönnek a nagyvárosok.
- Egy városnak egészen más szerkezete, „élete” van. Más a közösségi létformája, az építészete.
- Az egyes foglalkozások presztízse megváltozik, a kormányzás, a politika területén is lé-nyeges változások történnek; kialakul a parlamenti demokrácia. (Angliában már a XVIII. század elején megtörtént tory – wig.) Pártok, érdekcsoportok alakulnak ki.
- Az új életformának a munka lesz a jellemzője. Felcserélődik a birtok a vagyonnal.
- A nemesi és a jobbágyi osztály között korábban mély árok volt, és a származás volt a presztízs alapja, de a XVIII. század végén, a XIX. elején a presztízs alapja a pénz. → Minden megvásárolható, még a társadalmi szerepek is.
- A társadalom létrehozza a személyes szabadság körét (pl. parlament), mely a törvény vég-rehajtásának érvényt szerez. Létrejönnek a rendőrségek, a bíróságok, a hivatalok. Létrejö-het a bürokrácia, ha a hivatal öncélúvá válik. (pl. Dickensnél a huzavona hivatal, mely megelőlegezi Kafka látomását.)
- A regény mindenféle ars poetica értékű műből kimaradt. A rendszerekből mindig hiányoz-tak a regények (Arisztotelésznél is).
- Az európai regényhagyomány a Don Quijotére reagál. A Don Quijote egyszerre regény és regényparódia. Regényarchetípussá válik.
- Gyakori regénytípus a XIX. században a karrierregény. (Alacsonyabb sorból származó szereplő magas körökbe jut.) Ahhoz, hogy a cselekmény kibontakozzon, egyenes vonalú cselekmény szükséges, bár lehetnek előre- és visszatekintések.
- A személyiségnek át kell alakulnia, ha karriert akar csinálni. Az csinál karriert, aki maga-tartásával le tudja győzni azokat az akadályokat, melyeket a társadalom állít. Ártatlanul senki sem érhet el sikereket, valamit fel kell áldoznia érte.
- Balzac regényeit a későbbi kor társadalmi regényeknek nevezte.
- Balzac az erkölcs történetét akarta megírni, amit a jelenkor történetével azonosított, ezért szerinte regényei történeti regények. (Az emberiség története a nagy művekben éppúgy igaz, mint a jelenkor erkölcstörténetében.)
- Balzac Emberi színjátékából vették a realisták a típusokat.
- Balzac az Isteni színjátékhoz képest alakítja ki az elbeszélői pozícióját. Egyes esetekben a cím tartalmazza a rájátszás gesztusát (pl. Goriot apó ~ Lear király).
- A történetben tematizál, kibontja a témát és a téma esendőségét, a fenségestől eltérő jelle-gét hangsúlyozza.
- Balzac Walter Scotthoz képest alakítja ki az álláspontját, és így egy olyan irodalmi ha-gyomány részesévé válik, mely Balzactól teljesen idegen (kivéve Huhogók, mint törté-nelmi regénye).
- Balzac Walter Scott történelemfelfogását hajlítja saját erkölcstörténeti felfogásához.
- Balzac azt állítja, hogy Walter Scott regényeivel történelemfilozófiát teremtett, de ez a történelemfilozófia mellőzte az erkölcsök történetét, és ezt fogja ő megteremteni. (Walter Scott sikeres regényeihez méri a maga regényeit és azt állítja, hogy meghaladja.)
- A Goriot apóban Vauquer-né panzióját hosszan ecseteli, és ezzel előkészíti az emberek jellemzését. Ez az eljárás nem különbözik a kortársakétól, de még Zoláétól sem.
- Balzacnál a külső környezet jelenti az ábrázolt tárgyiasságot, mely a történet kontextusát adja. (Ábrázolt tárgyiasság = ami az irodalmi mű középpontjában van. Roman Ingarden rétegelmélete. 1. szöveg, 2. regény értelmezése, 3. ábrázolt tárgyiasság, 4. háttér)
- Égi (fent) - földi (lent) oppozíció. Az értékszerkezet megváltozik. Vitapozícióban kell látnunk az elbeszélőt: kétségbe vonja ebben az esetben a mitológiák értékszerkezetét.
- A külvárosi panzió allegorikus hely, akárcsak Shakespeare udvarai.
- A panzióban lent laknak a gazdagok, a lenti szobák presztízst biztosítanak. Goriot apó is lent lakott, amíg volt pénze. Ahogy a lányaira áldoz, egyre kevésbé tud fizetni, feljebb és feljebb költözik.
- A fent (erkölcsileg) megfordul a világi fenttel.
- Goriot apó „furcsán” szerezte a vagyonát, majd kiházasította két szép lányát. A pénzét szétosztó apa a történet motívuma. (Motívum = a legkisebb egység, melyből a történet ki-fejlődik.)
- A társadalmi rangot már a grammatikai szerkezet is kijelöli: Goriot apó ~ Lear király.
- A feudális korban a király a hatalmáról mondhatott le, azt oszthatta szét. Ebben a korban Goriot a pénzét oszthatja szét.
- A hatalmától megfosztva a világ másként tekint Goriot-ra. Régebben tisztelték, értékes személy volt, most elfordulnak tőle.
- A regényben megjelenik a hatalommal való megkísértés. Rastignac a regény végén elhatá-rozza, hogy hagyja magát megkísérteni.
- Balzacnál már nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ki a jó és ki a rossz.
(Köszönet érte N. M.-nak)
- A XVIII. század végén erősödik a világkereskedelem, fejlődik a közlekedés. A XIX. szá-zad elején megváltozik a vagyon alapja, nagy bankházak, Európa-méretű kereskedőházak létesülnek; megindul a városiasodás, létrejönnek a nagyvárosok.
- Egy városnak egészen más szerkezete, „élete” van. Más a közösségi létformája, az építészete.
- Az egyes foglalkozások presztízse megváltozik, a kormányzás, a politika területén is lé-nyeges változások történnek; kialakul a parlamenti demokrácia. (Angliában már a XVIII. század elején megtörtént tory – wig.) Pártok, érdekcsoportok alakulnak ki.
- Az új életformának a munka lesz a jellemzője. Felcserélődik a birtok a vagyonnal.
- A nemesi és a jobbágyi osztály között korábban mély árok volt, és a származás volt a presztízs alapja, de a XVIII. század végén, a XIX. elején a presztízs alapja a pénz. → Minden megvásárolható, még a társadalmi szerepek is.
- A társadalom létrehozza a személyes szabadság körét (pl. parlament), mely a törvény vég-rehajtásának érvényt szerez. Létrejönnek a rendőrségek, a bíróságok, a hivatalok. Létrejö-het a bürokrácia, ha a hivatal öncélúvá válik. (pl. Dickensnél a huzavona hivatal, mely megelőlegezi Kafka látomását.)
- A regény mindenféle ars poetica értékű műből kimaradt. A rendszerekből mindig hiányoz-tak a regények (Arisztotelésznél is).
- Az európai regényhagyomány a Don Quijotére reagál. A Don Quijote egyszerre regény és regényparódia. Regényarchetípussá válik.
- Gyakori regénytípus a XIX. században a karrierregény. (Alacsonyabb sorból származó szereplő magas körökbe jut.) Ahhoz, hogy a cselekmény kibontakozzon, egyenes vonalú cselekmény szükséges, bár lehetnek előre- és visszatekintések.
- A személyiségnek át kell alakulnia, ha karriert akar csinálni. Az csinál karriert, aki maga-tartásával le tudja győzni azokat az akadályokat, melyeket a társadalom állít. Ártatlanul senki sem érhet el sikereket, valamit fel kell áldoznia érte.
- Balzac regényeit a későbbi kor társadalmi regényeknek nevezte.
- Balzac az erkölcs történetét akarta megírni, amit a jelenkor történetével azonosított, ezért szerinte regényei történeti regények. (Az emberiség története a nagy művekben éppúgy igaz, mint a jelenkor erkölcstörténetében.)
- Balzac Emberi színjátékából vették a realisták a típusokat.
- Balzac az Isteni színjátékhoz képest alakítja ki az elbeszélői pozícióját. Egyes esetekben a cím tartalmazza a rájátszás gesztusát (pl. Goriot apó ~ Lear király).
- A történetben tematizál, kibontja a témát és a téma esendőségét, a fenségestől eltérő jelle-gét hangsúlyozza.
- Balzac Walter Scotthoz képest alakítja ki az álláspontját, és így egy olyan irodalmi ha-gyomány részesévé válik, mely Balzactól teljesen idegen (kivéve Huhogók, mint törté-nelmi regénye).
- Balzac Walter Scott történelemfelfogását hajlítja saját erkölcstörténeti felfogásához.
- Balzac azt állítja, hogy Walter Scott regényeivel történelemfilozófiát teremtett, de ez a történelemfilozófia mellőzte az erkölcsök történetét, és ezt fogja ő megteremteni. (Walter Scott sikeres regényeihez méri a maga regényeit és azt állítja, hogy meghaladja.)
- A Goriot apóban Vauquer-né panzióját hosszan ecseteli, és ezzel előkészíti az emberek jellemzését. Ez az eljárás nem különbözik a kortársakétól, de még Zoláétól sem.
- Balzacnál a külső környezet jelenti az ábrázolt tárgyiasságot, mely a történet kontextusát adja. (Ábrázolt tárgyiasság = ami az irodalmi mű középpontjában van. Roman Ingarden rétegelmélete. 1. szöveg, 2. regény értelmezése, 3. ábrázolt tárgyiasság, 4. háttér)
- Égi (fent) - földi (lent) oppozíció. Az értékszerkezet megváltozik. Vitapozícióban kell látnunk az elbeszélőt: kétségbe vonja ebben az esetben a mitológiák értékszerkezetét.
- A külvárosi panzió allegorikus hely, akárcsak Shakespeare udvarai.
- A panzióban lent laknak a gazdagok, a lenti szobák presztízst biztosítanak. Goriot apó is lent lakott, amíg volt pénze. Ahogy a lányaira áldoz, egyre kevésbé tud fizetni, feljebb és feljebb költözik.
- A fent (erkölcsileg) megfordul a világi fenttel.
- Goriot apó „furcsán” szerezte a vagyonát, majd kiházasította két szép lányát. A pénzét szétosztó apa a történet motívuma. (Motívum = a legkisebb egység, melyből a történet ki-fejlődik.)
- A társadalmi rangot már a grammatikai szerkezet is kijelöli: Goriot apó ~ Lear király.
- A feudális korban a király a hatalmáról mondhatott le, azt oszthatta szét. Ebben a korban Goriot a pénzét oszthatja szét.
- A hatalmától megfosztva a világ másként tekint Goriot-ra. Régebben tisztelték, értékes személy volt, most elfordulnak tőle.
- A regényben megjelenik a hatalommal való megkísértés. Rastignac a regény végén elhatá-rozza, hogy hagyja magát megkísérteni.
- Balzacnál már nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ki a jó és ki a rossz.
(Köszönet érte N. M.-nak)
WIDGETIZE