Timi

2011. február 19. szombat.
Hosszú nap volt a mai, ismét sikerült kimerítenem a készleteimet. Ezt természetesen átvitt értelemben gondoltam. Szörnyű, hogy még képes vagyok suliba járni szombaton és vasárnap is. Így mondhatom azt, hogy én hétvégi iskolába járok, azaz nem hétköznapiba Nos, egyszeri alkalomról van szó, de már hova a sok papír, mikor nem tudok vele mit kezdeni, vagyis tudnék, de arra a célra mégsem használhatom, nem?... Remélem csak egyenlőre, mert szeretném a jövőben kihasználni, sőt a közeli jövőben, ha lehetséges. Szerintem ez még várat magára, mint sok minden más. Egyenlőre kénytelen vagyok beérni azzal, ami van. De mindig készen kell állni egy újabb holnapra, mert mint tudjuk, bármi megtörténhet Ezzel búcsúzom a mai naptól, és kezdek bele a holnapiba, persze, ha fel tudok tápászkodni..., ja de ahhoz kicsit tán aludnom is kéne


2012. február 2. Csütörtök
Nem, nem csal senkinek a szeme és én sem vagyok illuminált, ez valóban szinte pontosan egy évvel később van. Sosem gondoltam volna, hogy egy ennyire mozgalmas év előtt állok az utóbbi bejegyzésem írásakor. Valójában a mozgalmason tényleg mozgást értek, mégpedig mindenféle értelemben. Elfogyasztottam 2 munkahelyet, átléptem életvitel szerűen is az országhatárt, azaz teljesen új életet kezdtem. Ami ezután jön, na az lesz csak igazán érdekes. Remélhetőleg a szó pozitív értelmében, bár nálam ezt sosem lehet előre megjósolni, ahogy most sem.